Dubaj - amit az internetről megtudtam

Dubaj

Az Egyesült Arab Emirátusok szövetségi állama (területe: 3.750 km2; lakóinak száma: 419.000 fő), az emírségek közül Dubaj rendelkezik a legtöbb lakossal, és területét tekintve a második legnagyobb Abu-Dzabi után (az emírséggel azonos nevű főváros lakóinak száma: 260.000 fő). A 7 emírség közül egyedül Dubaj és Abu-Dzabi rendelkezik vétójoggal az ország törvényhozásának döntő, nemzeti fontosságú ügyeiben.

Dubaj egy sokszínű és multikulturális társadalom, az őshonos arab lakosság számaránya erősen lecsökken a munkavállalóként bevándorló népességgel szemben. A lakosság sokszínűsége ellenére ritkák az etnikai feszültségek.

Gazdaság

Dubaj jelentős mennyiségű olajat és gázt termel ki a part menti területeken. A kormány azon döntése, hogy változatossá tegye a kereskedelmi alapú, de olajra támaszkodó gazdaságot, elősegítette az ingatlan-beruházások, a kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások fejlődését (1990-ig szabadon lehetett kereskedni az arannyal).

Fentieken túl Dubaj szolgáltató-ipari központként is jelentős, köszönhetően ágazatspecifikus vámmentes övezeteinek, melyek behálózzák az egész várost. Az 1970-es években létesített Dzsbel Ali kikötő a világ leghatalmasabb mesterséges kikötője, konténerforgalmát tekintve a nyolcadik helyen áll.

A turizmus is fontos ágazat Dubajban, ezért is építik a legmagasabb, a legnagyobb, a legelső épületcsodákat (mint például a Burdzs Kalifa, a Pálma szigetek, valamint a világ legmagasabb és legdrágább szállodája, a Burdzs al-Arab).

Földrajz, éghajlat

A város közvetlenül az arab sivatagban fekszik -  de eltérően az Egyesült Arab Emírségek déli részétől - tájait homokos sivatagi minták jellemzik. A homok többnyire zúzott kagylóból és korallból áll, szép tiszta, fehér.

Dubaj és az ománi Hatta határa mellett fut a Nyugati-Hádzsár (Hajar) hegylánc, amely felszíne száraz, éles és töredezett, és számos kanyon tarkítja, hegyei mintegy 1300 méteres magasságig emelkednek.

Dubajnak nincsenek természetes folyói vagy oázisai, azonban van egy természetes öble, a Dubaj-öböl, mely északkeleti-délnyugati irányban fut keresztül a városon, és elég mély ahhoz, hogy a nagy hajók átkeljenek rajta. Szeizmográfiailag stabil zónában fekszik, a cunami lehetősége is minimális, mivel a Perzsa-öböl vize nem elég mély ahhoz, hogy szökőár keletkezzen benne.

Dubajra a meleg, időnként párás klíma jellemző, több hónapig is 40 °C fölé kúszhat a hőmérő higanyszála. A csapadék kevés, az is általában januártól márciusig hullik, évente nem haladja meg a 150 millimétert. Leginkább az őszi, téli, kora tavaszi hónapokban éri meg ellátogatni Dubajba, ugyanis akkor még elviselhetőnek mondható az időjárás, átlagosan 28-35 °C körüli.

A várost körülvevő homokos sivatagot vadon élő füvek és pálmák jellemzik. Számos őshonos fa, mint például a miatyánkcserje, valamint a behozott fák is, mint az eukaliptuszok, Dubaj természeti parkjait színesítik.

Állatvilágának része a túzok, a csíkos hiéna, a sivatagi róka, a sólyom és az arab antilop, egét tavasszal és ősszel több mint 320 költöző madár népesíti be, vizeiben több mint 300-féle hal található.

Történelem

Az ősi mangrovemocsár maradványait, melynek létezése 7000 évre nyúlik vissza, a csatornarendszer átépítésekor fedezték fel Dubajban. 5000 évvel ezelőtt még homok borította a területet, beleértve a város mostani partvonalát is.

Bár a város fennállásáról hivatalos források csak 1799 után értekeznek, a legkorábbi írásos feljegyzés, mely említést tesz Dubajról, 1095-ből származik, az andalúz–arab földrajztudós, Abu Abdullah al-Bakri földrajzkönyvében. A velencei gyöngykereskedő, Gaspero Balbi 1580-ban gyöngyipara miatt említi meg.

Az 1800-as években két katasztrófa is sújtotta a várost: 1841-ben Bur Dubaiban himlőjárvány tört ki, kényszerítve a lakosokat, hogy keletebbre, Deirába költözzenek, majd 1894-ben Deirában pusztított tűzvész, ami következtében a legtöbb otthon leégett. Ennek ellenére a város földrajzi fekvése miatt továbbra is vonzotta a kereskedőket a régióba. A dubaji emír szívesen fogadta őket, és csökkentette a kereskedelmi adók összegét is, amely vonzotta az üzletkötőket. A város jelentős kikötője volt a külföldi kereskedőknek, elsősorban az irániaknak, akik végül le is telepedtek itt.

Az 1930-as évekig Dubaj a gyöngyhalászatáról volt nevezetes. A gyöngyipart először az első világháború során érte csapás, majd az 1920-as évek gazdasági válsága miatt esett vissza, ami miatt sokan kivándoroltak, a Perzsa-öböl más részeit választva otthonukul.

1947-ben határvita robbant ki Dubaj és Abu-Dzabi amely a két állam háborújába csapott át. Az emirátusok közötti határviták az Egyesült Arab Emírségek megalakulása után is folytatódtak; csak 1979-ben született meg az a hivatalos kompromisszum, mely végleg pontot tett az összetűzésre.

A villamos energiát 1950-ben hozták be Dubajba, ekkor fektették le a telefonkábeleket is, s ugyancsak ekkor létesült a repülőtér, és az angolok közigazgatási hivatalai Sardzsából Dubajba kerültek át. 1966-ban csatlakozott Katarhoz, hogy egy új monetáris egységet hozzon létre, és olajat is ebben az évben fedezték fel Dubajban. Ez a külföldi munkások tömeges beáramlásához vezetett. Ennek eredményeképp a lakosság a becslések szerint rövid idő alatt 300%-kal nőtt.

1971. december 2-án Dubaj, Abu-Dzabi és öt másik emirátus megalakította az Egyesült Arab Emírségeket, a britek elhagyták a Perzsa-öböl területét. 1973-ban az emirátusok létrehozták az egységes valutát: a dirhamot. 1979-ben hozták létre Dzsebel Ali (Jebel Ali) kikötőjét, mely a világ legnagyobb mesterséges kikötője: a külföldi vállalatoknak korlátlan munkaerő-importot és exporttőkét biztosított. (Ennek sikerén felbuzdulva, Dubaj saját modelljét másolva újabb vámmentes zónákat létesített, így jött létre a Dubai Internet City, a Dubai Media City és a Dubai Maritime City is.)

Az 1990-ben kirobbant öbölháború miatti bizonytalan politikai feltételek gazdaságilag a Dubaj bankokat érintették leginkább. Az öbölháború utáni olajár-emelkedések arra ösztönözték a várost, hogy a szabad kereskedelemre és a turizmusra fókuszáljon, minek következtében sok külföldi kereskedelmi vállalat helyezte át székhelyét a városba.

A világ legmagasabb szabadon álló szállodájának, a Burdzs al-Arabnak felépítésével, illetve az új lakóingatlanok létesítésével Dubaj a turizmust választotta fő megélhetési forrásául. A privát ingatlanbefektetések olyan beruházásokkal üdítik fel a várost, mint a mesterséges Pálma szigetek, a Világ-szigetek projekt vagy a Burdzs Kalifa.

Turizmus

- Nevezetességek: A kíváncsi turisták ide látogatva akár egy nap alatt is ízelítőt kaphatnak az országból, mivel a változatos vidékek, látnivalók kis területen találhatók.

• Burdzs al-Arab (Arabok tornya): Az arab vitorlás hajót formázó épület a leghíresebb és egyben az egyik legdrágább hotele (a világ első hétcsillagos szállodája), Dubaj egyik szimbóluma.
• Burdzs Kalifa (Kalifa-torony): A világ legmagasabb épülete (magassága 828 méter), 2010. január 4-én adták át a nagyközönségnek. Az épületben szállodák, üzletek, irodák és luxuslakások kaptak helyet, de kilátóként is üzemel (452 méter magasan). 
• Mesterséges szigetek: Dzsumeira Pálma (a legkisebb a három pálma közül, melyen szállodák és luxusvillák kaptak helyet), Dzsebel Ali Pálma, Világ-szigetek (a világ földrészeit megformáló, háromszáz különböző méretű szigetből álló szigetcsoport).
• A város nagy bevásárlóközpontjai, mint például a Deira City Centre, a BurJuman, a Dubai Mall és az Ibn Battuta Mall mágnesként vonzzák a vásárlókat a régióba, ahogy a helyi piacok, a szukok (souk) is népszerűek (közülük legnagyobb a Souk Madinat).
•  Al-Fahidi erőd: az emirátus legrégibb épülete, ma a Dubai Múzeum otthonául szolgál.
•  Mecsetek: többségébe a nem iszlám-hívők nem léphetnek be, mert az Emirátusokban ezt törvény tiltja
• Dubai Creek: sós vizű "patak", két partján számos érdekesség található (piacok, parkok, delfinárium, lagúna), köztük kis vizitaxik (abra) szállítja az utasokat.

- Gasztronómia: A dubaji konyha változatossága a társadalom kozmopolita jellegét tükrözi. Az arab ételek nagyon népszerűek, a kínai és dél-ázsiai gyorsétkezdék is igen közkedveltek. A sertéshús értékesítése és fogyasztása sem illegális, bár az eladást szabályozzák, csak nem muzulmánoknak árusítható a kijelölt területeken. Hasonló a helyzet az alkoholos italok esetében is: a vásárláshoz engedély szükséges, bár a négy- és ötcsillagos hotelek bárjaiban és éttermeiben hozzáférhetőek.

- Szórakozás: Az evés-ivás mellett természetesen rengeteg más lehetőséget is kínál a város a szabadidő kellemes eltöltésére: színház, mozi, koncertek, lóverseny, vízi sportok, búvárkodás, tengerparton sütkérezés, élményfürdők (Wild Wadi), vagy egy síelés a Ski Dubaiban.

A hétvége Dubajban péntekre és szombatra esik. Bármelyik hotelba vagy klubba látogat is el a turista, pénteken pazar választékra számíthat, hiszen Dubaj éjszakai életéről is ismert (a klubok és bárok többnyire a hotelekben találhatók a szeszesital-törvények miatt).

Az egyik legkedveltebb szabadidős tevékenységek Dubajban a brunch, a sivatagi szafari és kempingezés: nem más, mint egy délutánba nyúló, hosszú ebéd. Dubaj családcentrikussága folytán a gyerekek szórakoztatásáról is mindig gondoskodnak a hotelek a brunchok alkalmával.

- Ünnepek, fesztiválok: A legfontosabb vallási ünnep, a Ramadán vége után a következő nagy ünnep december másodika, mely az Egyesült Arab Emírségek születésének évfordulóját jelöli. Az évente megrendezésre kerülő Dubai Nyári Meglepetések és a Dubaji Vásárlófesztivál (Dubai Shopping Festival) is sok látogatót (és pénzt) vonzanak a városba. A vásárfesztivál egy hónapos időtartamára több konferenciát, kiállítást és kulturális rendezvényt is szerveznek időzítve, ezzel is jelentősen növelve a Dubajba látogató turisták és üzletemberek számát.

- Film és zene: Az évente megrendezett Dubaji Nemzetközi Filmfesztivál az arab és a nemzetközi mozi ünnepelt sztárjait is Dubajba vonzza. A város zenei színtéren is aktív, példa rá a Dubaji Rockfesztivál, illetve hogy számos híresség lépett már fel itt.

- Sport: A legnépszerűbb sportok Dubajban a labdarúgás és a krikett (2005-ben a Nemzetközi Krikett-tanács is Dubajba tette át londoni székhelyét). Ezek mellett a Dubai Desert Classic a profi golfszövetség tornáinak egyik állomása, a Dubai Open, az ATP tenisztorna, valamint a Dubai World Cup, azaz a világ leggazdagabb lovainak versenye is tömegeket vonz minden évben.

Közlekedés

A Dubaji nemzetközi repülőtér Deira déli részén található, az Emirátusok Légitársaságának (Emirates Airlines) központja. Nemcsak Dubajt, a többi emirátust is kiszolgálja az országban. 2004-ben Dzsebel Ali városrészben bővítették: a fejlesztésnek köszönhetően az új reptér a külföldi légitársaságok és az Emírség járatait külön terminálon fogadja.

Az utazás legkényelmesebb és legpraktikusabb formája az autó. Az üzemanyag olcsó, és autót bérelni is sok helyen lehet. A közutak infrastruktúrája jól kiépített, az utak minősége első osztályú: Dubajnak 5 főútvonala van, melyek összekötik a várost az emírségekkel.

Bár a legtöbben autóval közlekednek, Dubajnak kiterjedt taxihálózata és buszhálózata van. A dubaji metró projekt 2009-ben indult, mára 2 teljes vonala működik (a zöld vonal Ál Rashidiját a városközponttal, a piros vonal a repülőteret Dzsebel Alival köti össze).

A vizi közlekedés nem jelentős, de megtalálhatók az abrák, a hagyományos, kisebb méretű hajók, amiken a Dubaj-öböl (Dubai Creek) két partja között szállítják az utasokat.

Külön érdekesség az egysínű vasút, amely az első pálma-szigeten nyílt meg 2009-ben

.