Beadtam a derekam

Miota olvasni tudok, imadom a konyveket. A formajukat,az illatukat, a lapozas hangjat, azt, ahogy ott sorakoznak a polcon a kotetek...

Nem mondom, hogy hatalmas konyvtaram volt, mert ami nem lett kedvenc azt elajandekoztam (tobbnyire a helyi konyvtarnak, neha valamelyik baratnomnek), de azert akadt, amit szeretettel csodalgattam. Ezzel szemben Attila hihetetlen mennyisegu konyvet halmozott fel (es orokolt iden kb ugyanannyit, amennyi van - nem fogunk elferni a lakasban a konyvektol). Imadtam nezni oket, meg a portorles miatt sem morogtam abban a szobaban...

Amikor kikoltoztunk, csak a legszuksegesebbeket hoztam magammal. Tehat 2 konyvet a gyereknevelesrol, mert ugysem lesz idom olvasgatni. De igeny azert lett volna ra (amig Babka alszik en is pihenek kicsit). Vettunk nehany konyvet, de oszinte leszek: nekem annyira faraszto angolul olvasni, hogy inkabb neki sem allok, mert mire belejonnek, Julcsi felebred.

Nehany honapja az en kis ferjem meglepett egy e-konyvolvasoval. Eloszor idegenkedtemtole, nem birtam kezelni, bosszantott, meg az elmenyt sem adta vissza... de megtort a jeg! :) Mar kb a tizedik rovid (kb 200 oldalas) regenyen vagok tul, es de hosszumeg a lista, amit el szeretnek olvasni...

Termeszetesen azota alig haladok az angoltanulassal... :/

Szabadsag

Par honapja  leszereltuk a gyerekracsot. Semmi ertelme nem volt mar.

Mivel mar ugyesen megtanult jarni es kanapera felmaszni meg lejonni, ezert eleg sokat volt szabadlabon. Csak annyi idore zartam be, mig takaritok, de Julcsi balhezott, ha beraktam, es en nem mentem be vele, kihajigalta a cuccait es inkabb jatszott volna a racson innen. Igy aztan a lakas minden pontjan volt valami gyerekcucc, amit estenkent en pakoltam ossze, mert a kisasszony figyelme folyton elkalandozott a feladatrol. 

Egy darabig probalkoztam a kikotott ajtoval (kis dinka valahogy mindig magara zarta, ha veletlenul betevedt valami jatekert, es ilyenkor persze ment a hangos obegatas), de eljott a nap, mikor elegem lett, es mondtam apjanak, hogy guruljunk el kisszeket meg kisasztalt venni, es tepjuk le a racsokat...

Azota Julcsi rengeteg idot tolt a kis kuckojaban, (amit takaritani is sokkal konnyebb igy), a nappali meg sokkal tagasabbnak hat ketrec nekul. Mar csak egy jatektarto szekrenyke hianyzik a sarokbol, khmmm... :)

Agyzsugor

Nyugtasson meg valaki, hogy ez egyfelol normalis, masfelol visszafordithato!

Kozel ket eve, miota Julcsi megszuletett nem dolgozom (munkahelyen), nem elek viharos tarsasagi eletet, nem sok idom jut olvasasra, tetejeben tavaly aprilis ota szinte izolaltan elek egy idegen vilagban. Es meg tevenk sincs :)

Van helyette hazimunka: bevasarlas, sutes, fozes, mosogatas, mosas, vasalas, takaritas. Van gyerekneveles: gyurmazas, rajzolas, mondokazas - enekles, lencsizes (ezzel "homokozik" a teraszon, mikor nincs tul meleg a kinti programhoz), fogocskazas, jatszohaz, pancsi, gyerekradio hallgatas, etetes, pelenkacsere (es gyatra probalkozasok a bilivel), esti furdes, csikizes es hasonlok. Meg most Ramadan is, ami ebben a melegben egyet jelent a szobafogsaggal delutan fel6ig kb.

Tetejeben a Zuram rengeteget dolgozik, amit ki kell aludnia.

Es egyre biztosabban erzem, hogy butulok... :(

Oke, fejbol tudok egy csomo mondokat, verset, gyerekdalt (tan eletemben nem tudtam egyszerre ennyit soha) recept is csak akkor kell a fozeshez, ha valami olyat talaltam ki, amit elotte meg sosem probaltam magam elkesziteni, es bevasarlo lista nelkul is be tudok vasarolni (ha meg megsem, itt van a szankban a bolt :D), de ennyi. Kesz. Itt megallt.

Korabban olyan buszke voltam arra, hogy vag az eszem, gazdag a szokincsem es legalabb kozepesen tajekozott vagyok a vilag dolgaiban... Most meg...?

Gye, van meg remeny?

Kisebb es nagyobb dolgok

Mivel mar reg volt ilyen, jojjon egy bejegyzes Julcsirol :)

Gyakoroljuk a szobatisztasag temat. Egyelore keves sikerrel. Kakinal utolag szol, a pisi meg akkor sem zavarja, ha a nadragszaran vegig nedves, jatszik tovabb. A bilin pedig feloltozve szivesen ucsorog egy kicsit, enekelget, logalabazik, de koszi, ennyi eleg. Anyukam azt javasolta, hogy keritsek egy kisgyereket, aki megmutatja, hogy kell bilibe pisilni, mert egymastol jobban tanulnak. De itt nincs olyan gyerek. Illetve biztos van, de nem jarunk ossze a hazban lakokkal, csak a medencenel, akivel meg neha igen, az magyar baba, viszont kisebb, mint Julcsi. Mentootlet: majd en pisilek a bilibe. A gyerek csunyan kirohogott XD

A heten az egyik medencezes utan (6tol 7ig vagyunk ott, mert tenyleg rohadt meleg van) hagytam, hogy pucer legyen, mig en a furdest keszitem elo. Raultettem a bilire, hogy pisiljen (latta mar, mi a feladat :D). Jobb otlete tamadt, a bilit odaadta nekem (ha mar ugy bejott a multkor :D), o meg lelepett jatszani. Mikor szoltam, hogy kesz a viz, hozott magaval ket muanyag dobozt is, akkor fel sem tunt, hogy az egyiket razogatja. Jo, belerakhatja, majd azzal is jatszunk. De az egyik gyanus volt: hogy kerult vele a gyurma? Ki tudta venni a fiokbol? Je, de ugyes :) Varjunk csaj, BARNA gyurmank nincs is!!! Igen, kaptam egy darab kakit :D

Mondjuk akkor nem rohogtem igy, mert nem csak az az egy darab volt, es allhattam neki fertotleniteni a gyereksarkot kompletten. Ki tudja, mit maszatolt ossze...

Nyar van, nyaaar

Nalunk mar jo ideje beallt a durva nyar. Ezt onnan lehet tudni, hogy:
- nincs hideg viz. Illetve van, ha a boilert teljesen kieresztjuk, aztan kikapcsoljuk, es hagyjuk kihulni azt a vizet, amivel feltoltodik. Szoval mostanaban forditva hasznaljuk a csapot: a hidegbol olyan meleg jon, hogy en azzal zuhanyzom, a melegbol meg a hideg. Nyahh :)
- nap kozben mindig megvan a 40fok, neha mar tobb is. Attila par hete mutatott egy fotot, amit a melohelyen keszitett: az epitesi teruleten levo homeron, ami 50fokig van skalazva, a vonalkazas fole kuszott a higanyszal. Szemre 55volt, de a hivatalos verzio ilyenkor is max 49, mert 50fok folott le kell allitani a szabadban valo munkavegzest. Aztan 5embert vittek korhazba hogutaval egy nap alatt. Azota delutan 3ig nincs epites...

Eskuvon voltunk

Hogy mennyire vicces dolgokat tud produkalni az elet?

Hajdan volt bakfiskoromban hastancolni jartam. Ocsem ovodas csoporttarsa volt a tanar, es emlekeztunk egymasra, igaz, inkabb csak nevrol. Par evig sokat talalkoztunk, tancoltunk es leptunk fel egyutt. Aztan az o eleteben jott egy nagy vihar, elsodorta messzire, majd meg messzebb, aztan annal is messzebb. Itt kotott ki, Dubajban. Mikor kiderult a Dubaj-opcio, megkerestem ot, nemi info beszerzese okan. Szurkolt, hogy koltozzunk.

Kikoltoztunk, nehanyszor talalkoztunk, de az eletunk mostanra nagyon mas iranyba indult. Mi a nyugis kisgyerekes, uncsi csalad vagyunk, o meg a del-afrikai parja pedig igazi orokmozgo, adrenalin-junkie rocker.  Teljesen osszeillenek. Megis meghokkentem, mikor elmondta, hogy osszehazasodnak. Mert valahogy ot sosem tudtam elkepzelni feleseg szerepben.

Meghivtak az eskuvore. Kicsit mas volt, mint amire szamitottam :) Semmi orultseg, semmi polgarpukkasztas? Hooo. De szepek voltak, es szerelmesek, es remelem, mindig olyen boldogok maradnak, mint akkor voltak.

Azert lassuk be, igen vicces, hogy a magyarorszagi ismerosom eskuvojen vaagyok vendeg, az Egyesult Arab Emiratusokban :)

Nehézségek

Nem csak a hazautazas volt az oka, hogy hosszabb idore parkolopalyara kuldtem a blogot. Voltak komoly megoldando feladataink, ami mellett erre mar igazan nem volt energiam, plane ugy, hogy Julcsi is elkezdett maszni, felallni, egyrre tobb foglalkozast igenyelt. Aztan meg mar akkora volt a lemaradas, hogy nem tudtam, hogy alljak neki ujra...

Vissza a temainditora: volt egy szitu, ami miatt el kellett d0ntenunk, menni vagy maradni.

Nagy lelekesedessel, hatalmas almokkal es onbizalommal vagtunk bele ebbe a Dubai-projektbe, de tenyleg nem mind arany... Oke, hogy meno hely, izgalmas vilag, uj es erdekes kihivasok, meg termeszetesen jo fizetes, de mindennek megvan az ara. Egyedul vagyunk, csalad es regi baratok nelkul, segitseg nelkul, kulfoldon, egy idegen vilagban, ahol mi vagyunk a furcsak, akiket megneznek az utcan. Nagyok az elvarasok A. munkahelyen, sokat dolgozik, sokat cseszegetik, nagyon elfarad, en pedig nem tudok neki segiteni... es o sem tud nekem faradtan. Pedig nekem is jol jonne neha egy kis kikapcsolodas a folyamatos 24oras szolgalat mellett... de ez nem az a hely es nem az a vilag. 

Roviden osszefoglalva: elhasznalt minket ez a helyzet. Oda jutottunk, hogy a Zuram felmondott. A munkhelyen marasztaltak (csak meg egy honapot, na jo, akkor inkabb harmat, de tudod,mit, akkor maradj mar ev vegeig, ahogy a megrendelesed szol), igergettek, ahogy ez lenni szokott. En pedig nagyon nehezen viselem a bizonytalansagot... 30 nap gondolkodasi idonk volt. Donteni kellett, hogyan tovabb. Ket kocka ha ilyen helyzetben osszeul: tablazatba foglaltuk, mi szol az ittmaradas mellett es ellene, ugyanez a hazakoltozesre is. Aztan sulyoztuk az erveket. A pontszamok alapjan haza kellett volna mennunk...

Meg itt vagyunk.

Tesóék

Nem sokkal az utan, hogy mi visszajottunk Julcsival, tesoek meglatogattak minket. Nem indult konnyen a nyaralasuk, de remelem, ezerszer annyi elmenyt adott nekik, mint amennyi problemat, hogy tudnak-e jonni egyaltalan, es ha igen, akkor mikor es hogy.

Mindjart egy eros programmal kezdtunk masnap: quadozni mentunk. Volt nagy 0r0m, sok homok, benzinszak meg vereses :) Es tevek.

Aztan volt tenger meg varosnezes, volt hajokazas es plazazas, meg persze szokokut es a Gold Souk. Igyekeztunk a leheto legtobbet beletenni, hogy legyen mire emlekezniuk, es mirol meselniuk otthon. Ahogy a mosolyukat elneztem, sikerult :) Es Julcsi is nagyon elvezte, imadott veluk lenni.

Csak ne lett volna olyan rossz, mikor elmentek... 30eves kor f0l0tt is er sirni, ugye?

Ramadan

Ha marutaltam ra az elozo bejegyzesben, akkor egy kicsit bovebben is a temarol.

A reszletes informaciok megtalalhatok a neten, nem is nagyon mennek bele abba, hogy mirol szol, hogyan zajlik vagy mik a szabalyok. Inkabb az erdekesseget szedtem ossze:

- maga a Ramadan es az azt lezaro Eid pont olyan mozgo unnep, mint a mi Husvetunk es elotte a 40 napos bojt. Csak ez itt joval szigorubb, mint a mienk.

- lehet akarmilyen az idojaras, a vallasos emberek betartjak a 30 napos bojtot, amikor napkeltetol napnyugtaig tenyleg nem esznek es isznak semmit, nincs dohanyzas vagy barmi egyeb bunos elvezet... Es nem csak nekik: az ettermek, kifozdek, kavezok, fagyizok bezarnak, maximum nehanyan vallaljak, hogy elvitelre keszitenek kajat, de meg az asztalok es szekek is be vannak szedve, nehogy kisertesbe essen barki is. Oke, otthon siman lehet enni, meg a melohelyeken is megoldjak, hogy a nem bojtolok es a bojtolok ne zavarjak egymas lelki bekejet, de pl. gyerekkel ez maga a szobafogsag. Igaz, o barhol es barmikor ehet, de en mar nem. Azt meg nem birnam ki :)

- ebbol kifolyolag nagyjabol az elet is megszunik ilyenkor, legalabbis nappal. Legszebb pelda erre, amit a Zuram meselt: az iroda nagyjabol ures, de mashol sem nagyon lezegenek az emberek, igy sokat nem lehet haladni. Altalaban nem is marad sokaig bent, a hazaut pedig 10perc a szokott 45perc helyett.

- amint vege a napnyugtakor aktualis imanak, az emberek osszejonnek egy kozos nagy lakomazasra. Boltok bezarnak, kirakatban a tabla: Iftar break. Vagyis: bocsi, egesz nap nem ettem, most viszont egy jo oran belul ne is remeld, hogy visszajovok es kinyitom az uzletet :) Ez az az idoszak, amikor asztalfoglalas nelkul be sem erdemes meni az ettermekbe, a bevasarlo kozpontokban levo Food Court pedig ugy tele van, hogy rettentoen nehez ures asztalt talalni, es rengetegetkell varni a kajara is.

- ha vege a Szent Honapnak, akkor jo alaposan megunneplik. Majdnem ugy, mint mi a karacsonyt: a csaladok osszejonnek (esetleg elutaznak valahova egyutt), nagyokat esznek es van ajandekozas is.

Na, ebbol az egeszbol nekem nem egesz egy het jutott, mert gyava modon hazamenekultem Julcsival az 50fokbol es szobafogsagbol. (A Zuram nem volt ilyen szerencses, neki nem adtak szabit egesz nyaron.)

Viszont megunnepeltuk mi is :)

Amikor tavaly nyaron hazamentünk

Jo regen abbamaradt a blogiras. Kb. akkortajt, amikor tavaly nyaron hazamentunk Julcsival kettesben, meglepve a Ramadan elol.

Abban a 3hetben volt jo is, meg kevesbe jo is. Volt nagy utazas meg kisebb utazas, elobbi gyerekkel, utobbi segitseggel. Volt Maros es Salgotarjan es Fot es persze Budapest is. Volt meleg es meg melegebb, es otthoni plazazas, mert ott van legkondi. Volt igazi nyari vihar es kiurulo benzintank es eltevedes egyszerre, termeszetesen gyerekkel. Volt kerti pancsolas es bogracsozas es setalas, es elazas feluton a fagyizo fele. Volt serteshus es otthoni meggy, TV paprika, meg minden, amit otthon megszoktam, de itt hianyzik. Volt cica es kutyus es aggodas, hogy csak baja ne legyen a gyereknek. Volt talalkozas eloben, beszelgetes telefonon es Skype-on.

De ami a legfontosabb: ott volt a csalad. Csak ApaBab nem... :( Nagyon, nagyon hianyzott am.

Volt, nincs

Eszembe jutott, mikor sok evvel ezelott az akkori legjobb baratnm, Z. kulfoldre akart kotozni a parjaval egy jobb elet es tobb penz remenyeben. Teljesen ki voltam borulva, hogy mi lesz velunk, a baratsagunkkal, a vilaggal... Aztan kiderult, hogy a parja altal talalt lehetoseg megsem olyan kecsegteto, igy maradtak.

Most meg en elek kulfoldon, lassan egy eve.

Es mar nincs legjobb baratnom sem...