Jo regen abbamaradt a blogiras. Kb. akkortajt, amikor tavaly nyaron hazamentunk Julcsival kettesben, meglepve a Ramadan elol.
Abban a 3hetben volt jo is, meg kevesbe jo is. Volt nagy utazas meg kisebb utazas, elobbi gyerekkel, utobbi segitseggel. Volt Maros es Salgotarjan es Fot es persze Budapest is. Volt meleg es meg melegebb, es otthoni plazazas, mert ott van legkondi. Volt igazi nyari vihar es kiurulo benzintank es eltevedes egyszerre, termeszetesen gyerekkel. Volt kerti pancsolas es bogracsozas es setalas, es elazas feluton a fagyizo fele. Volt serteshus es otthoni meggy, TV paprika, meg minden, amit otthon megszoktam, de itt hianyzik. Volt cica es kutyus es aggodas, hogy csak baja ne legyen a gyereknek. Volt talalkozas eloben, beszelgetes telefonon es Skype-on.
De ami a legfontosabb: ott volt a csalad. Csak ApaBab nem... :( Nagyon, nagyon hianyzott am.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése