Ami biztosan nem leszek

Nos, az a kiadványszerkesztő.

Tavaly februárban találkoztunk először a fotókönyvvel, és mindkettőnket megihletett. Gyorsan csináltunk is egy próba-albumot, amiből végül nem lett fotókönyv, de biztosak voltunk benne, hogy csinálunk ilyet.

Aztán májusban megesküdtünk, júliusban volt nászút is, mindjárt két jó téma ahhoz, hogy megvalósítsuk a terveinket. És hogy ne lógjon a levegőben csak úgy, megálmodtunk hozzá egy "előzményt", vagyis kettőnk közös történetét az esküvőig.

Elkezdtem összeállítani az albumokat, eleinte sok anyázással, de belejöttem, és szerintem egész jó kis anyag lett... volna, ha eléggé figyelmes vagyok. De valahogy nem sikerült a három albumot egységesen összehozni. Az egyiken a borító első oldaláról hiányzik egy kép, a másikon a hátsóról, kettőnek "album" a címe, egynek "könyv", ráadásul nem voltam elég figyelmes, és a választott betűtípus nem tudja értelmezni az ő és ű betűket...

Persze ettől még szép lett, csak nem tökéletes. De hát mommá', mi sem vagyunk azok :)

Most már csak arra kell figyelni, hogy a tervezett Ati, Sziszi és Julcsi albumok valahogy belepasszoljanak ebbe a kissé káoszos rendszerbe :D

Irodalom óra

A sok kismamáknak szóló olvasmány mellé megkívántam valami szórakoztató irodalmat is. Kodolányi Julianus barátjával nem bírok, úgyhogy valami könnyedebb után néztem. Így került a kezembe Örkény.

Bevallom töredelmesen, én tőle csak az iskolában, az irodalmi szöveggyűjteményben lévő novellákat olvastam. Szerintem nem is baj, hogy nem mentem neki korábban, mert ez még most is eléggé... hmmm... nem is tudom...

Szerintetek mit szívott / szúrt / szippantott / ivott Örkény, hogy ezek kijöttek belőle? :D

Bibibiii

Meghökkentően sokat, 18kilót híztam terhesség alatt... Mikor november 4én hazajöttünk, és ráálltam a mérlegre, csak 4,5 kilóval voltam kevesebb.. Csudára el voltam keseredve. Oké, hogy gyönyörű kisbabám van, de hol a csinos alakom, és mi ez a narancsbőr a fenekemen, combomon, meg hogy néz ki a hasam...?

Lassan 3hónap telt el, és bár a narancsbőr megmaradt, viszont lement 12 kiló, és már a hasam is majdnem tetszik ;) Oké,a bikini bridge-ről már lemondtam, de őszintén szólva, nem is szerettem, mikor olyan sovány voltam, hogy nekem is látszott :D Szóval ha mondjuk 4et megtartok, akkor már csak 2kilót kell ledolgozni. Juhéjjjj! :)

Nem emiatt, hanem mert már sírtak a porcikáim érte, elkezdem tornázni. Egyelőre semmi extra, csak nyújtás, lazítás, és minimális erőnlét. Áprilisra bombabébinek kell lennem :D

Hohohohóóó

Na de hogy Salgótarjánig kellett mennünk ahhoz, hogy végre lássunk havat?!?

Aztán ma reggelre már itt is volt :) A babakocsi kereke mókásan felszedte az útról, Babka pedig nem annyira tudott mit kezdeni az arcába szálldosó, hideg és nedves izével :) Nagyon cuki fintorokat tud ám :D

Készülődünk

Lassan eljön az idő, hogy apa kiköltözik Dubajba, mi meg Julcsival Fótra. Itt, a lakásban Attila legjobb barátja fog lakni, ami azért jó, mert csak egy részét kell összepakolni és elhordani a cuccainknak (ami nem kevés). Elkezdtünk selejtezni, szortírozni, dobozolni... azt sem tudom, hol áll a fejem. Marha jól néz ki a lakás :) Meg az otthoni leányszobám is...

Közben készülnek a mindenféle papírok (szerződések, meghatalmazások), úgyhogy megtanultam az új személyi igazolványom számát :) Sőt, apukámét is - mondjuk azt nem volt nehéz, olyan mákos számkombináció :D

A Pati

Tegnap elmentünk kirándulni, hármasban. Jó idő volt (bár nem szép), amit ki akartunk használni.

Megnéztük a kis lakot meg a kertet Marócán, és meghökkenve láttuk, hogy 3féle virág is nyílik!!! Utána sétáltunk egyet a nagymarosi Dunaparton, ahol megnéztük az elkészült mobilgát - alapot. Kifejezetten jól néz ki. Ha ilyen hatékony is lesz, akkor ez egy értelmes beruházás volt.

Végül meglátogattuk a Patit (Patak vendéglő), a kedvenc éttermünket. A pincérek most is csuda jó fejek voltak (körbedöngicsélték Julcsit), a szakács pedig ismét kitett magáért. Ennek viszont nem annyira örülök, mert rém kínos eset történt hazafelé - olyan, mai még sosem esett meg velem: úgy bekajáltam, hogy mikor lehajoltam a gyerekkocsit összecsukni, leszakadt a nadrággombom! :)

Évforduló

Hogy rohan az idő! Egy újabb szilveszter és egy újabb új év...

Majdnem úgy telt, mint az előző, de csak majdnem, mert:

- a társaság majdnem ugyanaz: egy fővel gyarapodtunk, de a régi tagok itt voltak :)

- a program majdnem ugyanaz: az évzáró túra az új fő miatt idén elmaradt, de ugyanúgy (és ugyanazzal) társasoztunk :)

- a buli majdnem ugyanaz:konfettipisztoly idén nem volt, de most is a konyhában kezdtük az ünneplést (hiszen mindig ott vannak a legnagyobb bulik :D)

- a kaja majdnem ugyanaz: petrezselymes krumpli helyett tepsiben pirított vajas burgonya volt, de a sült malaccomb és a párolt lila káposzta maradt, mert bevált :)

- reggel / délelőtt majdnem ugyanaz: Zsolti most nem segített főzni, de megint lencse volt virslivel, meg az előző napi malacka maradékaival :)

Remélem, ez az év is hasonlóan jó lesz, mint 2013 volt! De ne ugyanúgy, csak majdnem ;)

A második hónap

Ígérem, nem fogok minden hónapban részletesen beszámolni Julcsi fejlődéséről, de most az elején még olyan izgalmas meg érdekes :)

Szóval, két hónapos lett a kisasszony, és mostanra már egész jól összeszoktunk. Persze egy csomó dolog történt közben:

- Babka 5kilósra hízott, ehhez természetesen gyönyörű toka is jár, meg zsemlepofi, hurkás combok, gödrös térd meg könyök :) Csodásan néz ki, bár ehhez a súlyhoz az 59centi egy kicsit kevésnek tűnik, mégis így gyönyörű :)

- fenti paraméterek automatikusan hozták magukkal azt, hogy egyesméretű pelenka helyett már kettes kell, továbbá hogy kinőtte az 56-os ruháit is.

- szemem előtt vált valósággá az eddig inkább városi legendának tartott jelenség: a gyerek, aki a háta közepéig sz@ros :D Komolyan, megy neki! Simán :D Nem is csak egyszer :) Azóta vettünk egy plusz lepedőt, mert a jelek szerint nem árt a komolyabb készlet
- beindult a látogatási szezon: rokonok, szomszédok, ismerősök járulnak Őnagysága elé, hódolatukat kifejezni :D

- elkezdtünk csavarogni. Először csak Fótra, a mamához és papához, utána már Salgótarjánt is bevettük, mert dédimamát is meg kellett látogatni. És eljutottunk oda, hogy csak úgy, a saját örömünkre is el merünk indulni, mert a Visegrád környéki erdőket pont úgy élvezi, mint a szentendrei macskaköves utcákat: egyszerűen átalussza az egészet :D
- elmentünk a kötelező csípőszűrésre is, ami számomra (is) szomorú eredményt hozott: Julcsinak terpeszbetétet kell hordania 7héten keresztül. Természetesen utálja... :/

- megvolt az első kisebb betegség, amit időben észrevettünk, és hamar ki is kezeltünk - legalábbis remélem :)

- és persze az első közös karácsony és szilveszter, aminek egészen megható hangulatot adott Julcsi mosolya :)

Egy újabb fotó a csibészkénkről: