2013. december 30., hétfő

Okos lány

Egyre több bizonyíték van arra, hogy jól választottam :)

A Zuram remekül főz! A karácsonyi kacsasült idén is frenetikusra sikerült (képet valamelyik korábbi bejegyzésben már megosztottam), és a szilveszteri röfi is bitangosnak ígérkezik; már elő is van készítve, holnap csak sütni kell. Az illata már most zseniális - minden bizonnyal az íze is az lesz, ha elkészül, mert tavaly is jól szerepelt.

Megemlítettem neki, hogy akár vezethetjük közösen is a kajás blogot ;)

Beteg?

Lehet, hogy csak túlreagáltuk a dolgot, de ma reggelre úgy tűnt, hogy Babka kicsit megbetegedett.
Tegnap elég keveset evett (pedig ő aztán tud falni :D), ellenben nap közben rengeteget aludt (jóval többet, mint általában) - cserébe éjjel megint nem sokat, reggelre mélyebb lett a hangja (szerintem), viszonylag sokat nyafogott (nem sírt, csak nyűglődött), a szokottnál többet tüsszentett, ráadásul kicsit köhögött is, a nyugicumit meg folyton kiköpte.

Némi vívódás (és tök felesleges lázmérés) után elmentünk a dokihoz. A miénk persze szabin, a helyettesítőt nem ismertük. Tetejében tele volt a váró olyan beteg gyerekekkel és felnőttekkel (hangosan köhögött és trombitált az ott lévők 90%a), hogy azóta azon idegeskedünk, nehogy attól legyen beteg, hogy elmentünk orvoshoz. Jó, persze le volt takarva egy pelenkával a hordozó, szóval elméletileg nem juthatott be kórokozó (hülyeszülők), de azért nem vagyunk nyugodtak (itthon kimostuk az összes, levegővel érintkező cuccát - méghülyébbszülők).

Doktornéni kifejezetten aranyos volt, az asszisztense meg még inkább, úgyhogy Julcsi gyorsan be is hálózta őket, mint potenciális hódolókat :) A vizsgálatot csodálatosan jól bírta, kapott is nagy dicséretet - meg néhány receptet, mert jól tippeltünk, kicsit tényleg beteg - a doktornéni szerint (utólag és itthon végiggondolva, meg a mostani állapotát tekintve talán mégsem volt indokolt az orvoslátogatás, de engem megnyugtatott). Köptető, orrcsepp és csütörtökön menjünk vissza, ha nem javul. Ja, és azt tudtuk-e, hogy van egy kis szájpenész? Frankó, pont ez hiányzott az önbecsülésemnek, a koszmó mellé... :/

Na mindegy, január 8ig ki kell kupálnunk mindenből, ami akadálya lehet az oltásnak... mert hogy jön a két hónapos vizsgálat és a kötelező oltások. Előre ki vagyok borulva azon, hogy fog sírni... (nagyonhülyeszülő)

2013. december 29., vasárnap

Mennyi? 30!

Öcsém barátnőjének / élettársának karácsony előtt nem sokkal van a szülinapja. Idén lett 30éves, tartottunk egy kis szülinapozást Fóton, anyukájáékkal, anyukámékkal, közösen.

És eszembe jutottak azok a harmincadik szülinapok, amiken ott voltam.
- Zitusnak meglepetés bulit szerettünk volna szervezni, és ő ért leghamarabb a buli helyszínére :D Így is volt meglepetés, csak nem akkora. Viszont ez így volt olyan, amilyenek mi vagyunk :)
- Zsófiéra nem tudtam elmenni. Már nem is emlékszem, mi volt (pedig tegnap történt, kb :D), vagy beteg voltam, vagy rokonok jöttek. Utólag is sajnálom :)
- Ildiét sem sikerült normálisan megünnepelni... De talán akkor kapta a sárkányt... :)
- exsógornőmet én vittem el csörögni a pesti éjszakába (Morrison's Opera és a nyugatinál az a mindig más nevű hely), mert pont a szülinapján nem volt semmilyen társasága rajtunk (szüleim és én) kívül.
- az enyém meg... :) Nem akartam meglepetést, úgyhogy inkább én szerveztem, keresztbe húzva ezzel egy bimbózó ötletelést. Volt "babazsúr" nálam a legjobb barátnőimmel (csajok, esküszöm, ez most nem nyalizás :D), utána meg csörgés egy bővített csapattal a Grundon, ahonnan hajnalban busszal mentünk vissza Fótra Ildivel :D

Nyahhh, ha belegondolok, azóta mennyi minden történt (nem is értem, hogy fért bele ez a sok dolog ebbe a 4hónapba :D), és hogy mennyire nem hittem akkor, hogy ekkorát fordul a világ és én ilyen cukormázasan, giccsesen boldog leszek... (apa, tényleg nem nyalizás :D)

Karácsony

A második együtt, az első hármasban... 
A megelőző időszak elég zúzós volt, kicsit ki is pukkantunk (sikerült mindkettőnknek megfázni, pár nap különbséggel), annyit mentünk, mint a bolondok, de szerencsére, mire eljött a szenteste, sikerült átállítani a váltót, és igazán szép karácsonyi hangulatot varázsolni közösen.

És egy biztos: senki nem díszít úgy fát és nem főz, ahogy mi :D











Idén már másodszor

Én nem értem, mi van a levegőben. Idén a második vastag falú teás üvegkancsó törik el itthon úgy, hogy hozzá sem nyúlok, csak egyszerűen szétpattan a hőtől...
A nyári esetet megmagyaráztam azzal, hogy bizonyára öreg volt már, elfáradt az anyag. De a mostanit már nehéz lenne erre fogni, mert esetleg ha 3éves volt. Aztán mi let belőle:



És még mielőtt: nem, hozzá sem értem, pláne nem koccant oda semmihez. Egyszerűen csak állt a pulton, amíg a vizet öntöttem bele.

Most kaptunk egy brutálisat karácsonyra. Kíváncsi vagyok, meddig fogja bírni :)

Adventi koszorúk

És hurrá, az utolsó előtti pillanatban megtaláltam a megfelelő gyertyát :) Szerintem szupercuki lett az idei koszorúnk; szó szerint: a kockacukrok miatt :) Igen, a rózsaszín is az. Körömlakkal lefestve :D Fotó azért nincs róla, mert megyújtottuk a gyertyát, és úgy már nem volt mutatós, hogy egy kormos kanóc van rajta. Aztán mire mind a négyet meg lehetett gyújtani, tönkrement a fenyő... :(

Azért egy fotó messziről, igazolásként, hogy de, tényleg van ám adventi koszorúnk :D




Mivel maradt még fenyő, meg a kreatív kedvem is tovább buzgott, csináltam még két asztaldíszt is, egyik öcséméknek, a másikat sikerült lefotóznom:

2013. december 21., szombat

Micsoda véletlenek vannak :)

Ma délelőtt nem kegyelmeztem Attilának: neki is énekeltem egy kicsit, nem csak Julcsinak. Persze neki személyre szabottabbat (a Lencslányos meg az Egykismalacos már nem köti le :D). A hajdani L'art pour l'art társulatos egyik kedvencemet, a Bálteremben címűt, Nagy Natáliától. (Legnagyobb meglepetésemre nem ismerte, úgyhogy van mit bepótolnunk, mert nekem meg az Üvegtigris maradt ki az alapműveltségemből.)

Délután elmentem ajándékot vásárolni. És ki dedikált a DunaPlaza földszintjén? Igen, Nagy Natália :) Ha már így alakult, vettem egy könyvet, Julcsinak (A Nap szülinapja - bitang jó, csomót vigyorogtam rajta), és dedikáltattam is, ha már adott volt a lehetőség. Mondjuk ennek csak én örülök, mert mire Babka elég nagy lesz ahhoz, hogy értse a dedikálást, sehol nem lesz az, akitől neki aláírt gyerekkönyve van.

(Amit még zárójelben hozzátennék: megható volt az első ajándékvásárlás unokaöcsinek is, de a saját kislányomnak... majdnem picsogtam egyet a bevásárlóközpontban)

Tesztüzem

Attilának december elején egy hétre el kellett utaznia, várták őt a messzidolgozóban. Még pont jó időben jött a próbahét karácsony előtt.

Azért azt már ennyi különlét után is látom, hogy érzelmileg nem lesz egyszerű az a bő másfél hónap jövő év elején. Főleg az első időszak. De a családom bebizonyította, hogy számíthatok rájuk...

Mindazonáltal, lehetne január közepe után egyből április eleje...

Helyzetjelentés

3nappal a Szenteste előtt így állunk:
- ajándékok karácsonyra megvannak
- fenyő is megvásárolva
- menü lefixálva, hozzávalókat beszereztük, nagyjából elő is készítettük
- mézeskalácsot megsütöttem, nagyobb részét kidekoráltam

Ami még hátra van:
- takarítás, mosás, vasalás
- ajándékcsomagolás
- mézeskalács sütés, mert az elkészült adagból 3, azaz három szem maradt :)
- emberformát varázsolni magamból...

Hát, nem lesz egyszerű :)

Megtolták

Mármint kisJimny-t. Hátulról: egy piros lámpánál csorgott bele a figyelmetlen sofőr pár napja. Nem én vezettem, sőt ott sem voltam (szerencsére), így aztán csak elmondás alapján tudom elképzelni, milyen csúnyán összegyűrődött a másik autó. A hős-erős kisJimny-n viszont semmi sem látszik :)

Mondtam már, hogy imádom ezt a kis autót?

2013. december 6., péntek

Az első hónap

Hihetetlen gyorsan megy az idő: Julcsi már elmúlt egy hónapos.

Ezalatt csomó dolgot tudtunk és tapasztaltunk meg, neki köszönhetően. A teljesség igénye nélkül:
- igenis lehet aludni nyitott szemmel, zuhany alatt állva, evés közben, és egyéb extrém körülmények között is
- pisi / kaki / pú / büfi - ezek mind kitörő örömre adnak okot, amennyiben egy zsenge korú produkálja
- a pelenkacsere néha kész orosz rulett
- az életkorral fordítottan arányos a mosni való ruhák mennyisége
- a körömvágásba is bele lehet izzadni - de még mindig kevésbé, mint a köldökcsonk tisztításba
- hárman is elférünk az ágyban
- van az a mosoly - még ha fogatlan is - ami az összes bút, bánatot és sírás-rívást elfeledteti
- mindenhol jó, de a legjobb valakinek a kezében
- babakocsival kész kalandtúra a környéken sétálni, a kátyús járdák miatt
- ijesztő tud lenni a 24órás készenlét, és a teljes körű felelősség
 
És hogy hencegjek is egy kicsit, milyen szép:


2013. december 4., szerda

Háziállatok

Valaki mondja meg, mire jó a porcica? Úgy értem, mit lehet belőle csinálni? Tehetek én bármit, olyan mennyiségben termelődik a lakásban, hogy már unom őket... Meg jobban belegondolva, biztos van valami céljuk, ugyanis a világegyetem nem pocsékol és ritkán alkot feleslegesen.

Szóval várom a javaslatokat, hogyan tudnám (újra)hasznosítani a porcicákat :)