Par honapja leszereltuk a gyerekracsot. Semmi ertelme nem volt mar.
Mivel mar ugyesen megtanult jarni es kanapera felmaszni meg lejonni, ezert eleg sokat volt szabadlabon. Csak annyi idore zartam be, mig takaritok, de Julcsi balhezott, ha beraktam, es en nem mentem be vele, kihajigalta a cuccait es inkabb jatszott volna a racson innen. Igy aztan a lakas minden pontjan volt valami gyerekcucc, amit estenkent en pakoltam ossze, mert a kisasszony figyelme folyton elkalandozott a feladatrol.
Egy darabig probalkoztam a kikotott ajtoval (kis dinka valahogy mindig magara zarta, ha veletlenul betevedt valami jatekert, es ilyenkor persze ment a hangos obegatas), de eljott a nap, mikor elegem lett, es mondtam apjanak, hogy guruljunk el kisszeket meg kisasztalt venni, es tepjuk le a racsokat...
Azota Julcsi rengeteg idot tolt a kis kuckojaban, (amit takaritani is sokkal konnyebb igy), a nappali meg sokkal tagasabbnak hat ketrec nekul. Mar csak egy jatektarto szekrenyke hianyzik a sarokbol, khmmm... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése