Úgy egy hónapja, egy lépcsőházi csapatépítés alkalmával kaptunk a felső szomszédtól egy kakast (cserébe a házi pálinka - kóstolóért :D). Egy megpucolt, feldarabolt, lefagyasztott kakast. Nem annyira tudtam mit kezdeni a dologgal, úgyhogy hosszasan hagytam pihenni a fagyasztóban, de tegnap megkívántam a pörköltet. Le is rántottam a jégről a kokast, közben bőszen kerestem a receptet. Bár a háztartásunk úgy el van látva szakácskönyvvel, hogy az egy lépcsőháznak is elegendő lenne, mégsem találtam normál, hétköznapi, egyszerű, snassz kakaspörkölt (paprikás) receptet bennük. Emlékeimben meg csak annyi élt, hogy rágós a húsa, sokáig kell főzni (akár több órán át is). Kokas meg már kiolvadt, így maradt az improvizálás. Aztán nem bírtam idegekkel, és jött az internet, meg a felismerés, hogy a fokhagyma bizony kimaradt, a többi stimmel (esetleg egy kis vörösbort elbírt volna - de azt megittuk a hétvégén :D). Még volt idő szépíteni - és milyen fincsi lett a végeredmény: tésztával, saját készítésű csalamádéval... (lehet, ezt a gasztroblogba kellett volna írnom? :D)
Viszont: a kukta egy veszélyes szerkezet! 3/4 óra alatt rommá főtt az amúgy rágós kakas. Konkrétan mállott le a csontokról a hús. És így is rágós maradt. Vagy nagyon öreg jószág volt, vagy nagyon sportos. Mondtam a Zuramnak, legközelebb tyúkért cserébe menjen a pálinkázás, hátha nagyobb szerencsénk lesz :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése