Van a vasalni való ruháknak egy olyan szeszélye, hogy sokáig csak egy-két darab keletkezik, amiért kár bekapcsolni a vasalót, aztán mikor már teljesen elaltatják az ember éberségét, falkában támadnak.
Ez történt velem most is: rám rontott egy hegynyi vasalni való textilnemű. Rápihentem egy napot (és mostam még egy adagot - ha már lúd, legyen kövér), aztán nagy sóhajtozások közepette nekiálltam. Kb a feléig jutottam, amikor a vasaló is, meg Julcsi is megunta. Csak míg a lányom hangoskodással adta ezt tudtomra, addig a vasaló vaskos füstjeleket küldött. Kicsit beijedtem, hogy elindul a füstriasztó, meg rendesen büdös is volt, úgyhogy a teraszra száműztem a lázadót.
Ennek 2 napja. Azóta nézem a maradék ruhahegyet.
És ma is mostam... :D
UPDATE: Van vasalóm. Eltűnt a ruhahegy :)
UPDATE: Van vasalóm. Eltűnt a ruhahegy :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése