Mégis volt hatása a múltkori alakításomnak a szagelszívóval kapcsolatban :D
Egyik délelőtt csengettek. Nem vártam senkit, jól meg is lepődtem. Pláne akkor, mikor ajtót nyitva a karbantartó cimborám állt velem szemben. Jött kicserélni a szagelszívót. Úgy, hogy most nem szóltam vagy telefonáltam senkinek. Csak jött, mert a múltkori ideiglenes megoldás volt, hogy tudjam használni, de a kolléga mindjárt hozza a vadi újat, dobozosat. Juhééé :) Kolléga 2 percen belül ott volt, nagy dobozzal, nagy mosollyal, lelkesen. További 5perc múlva a karbantartók főnöke is tiszteletét tette, ellenőrizni, hogy rendesen dolgoznak-e a srácok :D
Míg ők a konyhában szerelgettek, mi Julcsival a kanapén játszottunk... aztán egyszer csak felzúgott a fúrógép... Kicsit pánikba estem, mert mi van, ha most meg az elektromos vezetéket fúrják el? Egyből vizionáltam is egy rondán összeégett tetemet a konyhakövön, és azon agyaltam, kit kell ilyen esetben felhívni - Attila után?
Szerencsére összeszedettebbek voltak, mint múltkor (talán a főnök látogatásának köszönhetően), mert most méretben megegyező cseredarabot hoztak, így az a hang a csavarozóé volt, ráadásul lekapcsolták az érintett áramkört is (oké, visszakapcsolni elfelejtették, én meg 2percig agyaltam, miért nem indul a mosógép :D).
Nem tudom, ez az odaadás mennyire általános, vagy mennyire szól inkább annak, hogy valahogy ki akarják köszörülni a fali szökőkutas malőrt :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése